„Harminc költemény , harminc gondolat „
Iskolánk újraalapításának 30. évfordulója alkalmából a Kéky Lajos Kulturális Hét keretén belül, Jubileumi Vermondó Versenyre hívtuk és vártuk iskolánk alsó tagozatos diákjait 2025. április 2-án , a református gyülekezeti házba. Tanulóink a szeretet, a kitartás, a hűség jegyében tanultak és szavaltak verseket. Elsősorban Wass Albert, Pósa Lajos, Füle Lajos költők műveiből.
Színek, hangulatok, élmények és álmok, szomorúság és öröm , remény és csüggedés jelent meg a szinte művészi előadásban elhangzott költeményekben. Az érzelmek hullámzása olyan, akár az élet és az egymást folyton felváltó évszakok. Hol a szikrázó, ragyogó napsütés ,hol a hideg fagyos tél emelkedett felül. A megannyi szívmelengető és szívszorító kép hallatán a rendezvény végén mindenki boldogan és élményekkel feltöltődve tért haza.
A zsűri tagjai voltak:
Buczkóné Magi Irén, főigazgató-helyettes asszony (A zsűri elnöke)
Barta Enikő, az alsós szakmai munkaközösség- vezetője
Bacsóné Szabó Anikó magyar szakos tanárnő
Díjazott tanulók:
1.évfolyam: 1. helyezett: Rékasi Molli
2. helyezett: Laurinyecz Eliza
3. helyezett: Bacskai Nóra, Kovács Gréta
2.évfolyam: 1. helyezett: Pásztor Anna
2. helyezett: Fejes Dorka
3. helyezett: Dobi Léna
3.évfolyam: 1. helyezett: Gutay Márton László
2. helyezett: Nábrádi László
3. helyezett: Boros Adél, Dallos- Nagy Dorottya
4. évfolyam: 1.helyezett: Tamási Dominik
2. helyezett: Horváth Luca
3. helyezett: Demes Zoé, Balogh Izabella
„A vers néma. Adj neki hangot. A vers a könyvben halott. Keltsd életre. Mi a szavalás? A vers föltámasztása papírsírjából. Ez a kor néma. Hangtalanul olvas, hangtalanul ír. Az ősi közlőforma azonban a szó volt. Ezt ösztönösen érezzük, valahányszor verset szavalnak. Ünnepi borzongás fut át rajtunk, hogy a szóval, mely a könyvben térbeli életet élt, az időben találkozunk. Ezáltal válik a költészet igazán időbeli művészetté. Halljuk, amint a hangok elmúlnak egymás után, mint az élet. Másrészt tudjuk, hogy a vers nem múlik el. E kudarc és diadal együtt jelképezi a költőnek a végtelennel való küzdelmét, ki emberi nyelven nyújtja az Istenit: a mulandóság formájában az örökkévalóságot.” (Kosztolányi Dezső)
Feketéné Áfra Piroska
