2. a osztály
Számomra már szép hagyománnyá vált, hogy az osztályom tanulói számára az utóbbi években rendszeresen megszervezem a fenntarthatósági témahetet, ami a 2024-2025-ös tanévben április 07-től 11-ig tartott. Jelenlegi osztályommal a tavalyi évben a Legyél te is a lepkék védelmezője! programot valósítottuk meg, ebben a tanévben pedig közösen dolgoztuk fel a Szarkataxi, szarkabazár című mesét a környezetvédelem jegyében.
A programok összeállításánál törekedtem arra, hogy azok a diákjaim életkori sajátosságainak megfelelőek legyenek. Munkatársaim az alapgondolatot támogatva segítették a munkámat, így Buczkóné Magi Irén a vizuális kultúra óra keretein belül, Dráviczki Csaba a hit- és erkölcstan óra és a napközis foglalkozás ideje alatt, Szabó Sándorné Rozika pedig az ének-zene területén ügyeskedett. Jómagam a magyar nyelv és irodalom, matematika, technika és életvitel, valamint a testnevelés és sport óra adta lehetőségeket kihasználva csatlakoztam ehhez az igen érdekes és tanulságos témához.
Az általam választott szakmai anyag témája a hulladék, és az volt a célom, hogy tanítványaim játékos módon ismerkedjenek meg a környezetvédelem és a fenntarthatóság problémáival, miközben elsajátítják a felelősségteljes és tudatos döntések meghozatalát. Szándékomban állt még felhívni a figyelmet a hulladéktermelés mérséklésének fontosságára és lehetőségeire.
Magyar nyelv és irodalom órákon „Amikor a kukák világgá mentek – Mai mesék a zöld jövőért” című könyvből dolgoztuk fel Balázs Ágnes: Szarkataxi, szarkabazár című meséjét, aminek témája a szemetelés volt.
A Hová bújtak az erdő állatai? címet viselő játékos interaktív feladattal történt meg a mesére való ráhangolódás. A feladat megoldása során az erdőben elbújt állatokat kellett felismerniük és megnevezniük a gyermekeknek, ami igen tetszetős volt számukra.
A szerző és a könyv bemutatása után következett a mese felvezetése. Megdörzsöltük a meselátó szemünket, meghúzogattuk a mesehalló fülünket, lelakatoltuk a szánkat és eldobtuk a lakat kulcsát. Ezután történt meg a felolvasás.
A néma csendet megtörve, megbeszéltük a történet mondanivalóját, annak tartalmát, tanulságokat fogalmaztunk meg, majd megkezdődött a mese feldolgozása.
Az okos gondolatok megtárgyalása után ismét játékra invitáltam a diákságot. A mesebeli erdőt hasonlították össze a gyerekek, milyen is volt az a „rengeteg” a fabula elején és a végén.
Ezt követően feladatlapon dolgozva, páros munkában jelzőket gyűjtöttek két szereplőről, a bagolyról és a szarkáról, majd ….
majd olyan dolgot csináltunk, amit eddig még együtt soha. A Wordart programot használva szófelhőt készítettünk közösen. Igazán nagy élményt nyújtott a tanulók számára.
Végezetül a mesét lezáró beszélgetés alatt olyan dolgokat fogalmaztak meg, hogy hogyan lehet megóvni a környezetünket, az otthonunkat a szeméttől, a rongálástól.
Az óra után közösen gyűjtöttük össze az udvaron elszórt szemetet a tisztaságot és a mese konklúzióját szem előtt tartva.
Matematika órán nem maradhatott ki a meséhez kapcsolódó játékos, de mégis gondolkodásra sarkalló feladat sem.
Először csoportmunkában egy keresztrejtvényt kellett megfejteniük a gyerekeknek, aminek megfejtése a szarka szó lett. Ezt követően beszélgettünk egy kicsit a madárról, a mese állatairól és az óra végén egy madaras Nálam van a …. Kinél van a? …. játékot játszottunk a diákok legnagyobb örömére, mert játszva tanulni, gyakorolni jó.
Csaba bácsi irányításával az osztály hit- és erkölcstan órán is csatlakozott a fenntarthatósági témahéthez. Az óra témája: Illés a Kerít-pataknál A tanórán a gyerekek megismerkedhettek Illés próféta történetével, akiről Isten a Kerít-pataknál gondoskodott a szárazság idején. A történet megismerése után egy interaktív memóriajáték segített a tanulóknak a tanultak alkalmazásában. A történet mélyítését az Olyan örömöt, mint a forrás… c. mutogatós ének megismerése segítette elő.
Csaba bácsival szerda délután a napközis foglalkozás ideje alatt kiszínezték a gyerekek a szófelhő képeit és hátteret is készíthettek hozzá.
Testnevelés és sport órán az ének-zene órán megtanult Szarka vagyok, ugrálok dalt énekelve szarkatáncot jártunk, illetve a magyar órán elsajátított Száll a szarka kezdetű kiolvasót használva fogójátékot játszottunk.
A vizuális kultúra óra keretein belül a gyerekek átismételve a mese mondanivalóját, tartalmát, igen látványos rajzokat készítettek, amiből egy kisebb kiállítást is megjelenítettek a tanteremben.
Ének-zene órán a fent említett dal megtanulása mellett, Rozika néni irányításával „szarkás” dallamok csendültek fel Gryllus Vilmos előadásában, illetve az Alma együttes Szuperkukák dala is meghallgatásra került.
Technika és életvitel órán az újrahasznosítás jegyében vécépapír-gurigából szarkataxit készítettünk.
A téma teljes lezárásakor összegeztük a hét eseményeit, közösen értékeltük a heti munkát, játékosan átismételtük a tanultakat, sikeresen teljesítve a projekt feladatait.
Hajdúnánás, 2025. április 11.
Kabainé Bőti Beáta
2. b osztály
Ebben a tanévben is csatlakoztunk az országos felhíváshoz, a Fenntarthatósági témahéthez.
Az idei témánk a hulladékok újrahasznosítása „A szemétnek is lehet egy új élete” elnevezésű projecthez kapcsolódtunk a tanórákon és napközis foglalkozáson keresztül.
A tanórák során a gyerekek megismerkedhettek a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán az újrahasznosítással, levegő és környezetünk tisztántartásával, mese, feladatlap felhasználásával. A gyerekek nagyon várták az izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokat, kihívásokat.
Magyar óra keretében a „A Mesés Hulladékország kalandja” című mesét dolgoztuk fel. A mese tartalmához kapcsolódóan kérdéseket tettem fel. Majd a szelektív hulladékgyűjtésről beszélgettünk a gyerekekkel. Itt interaktív feladatokat oldottak meg majd egy színező segítségével kiszínezhették a különböző szelektív hulladéktároló edényeket. A következő feladatban az óra elején olvasott meséhez készítettek a gyerekek meseillusztrációt, melyet az osztályteremben elhelyeztünk a fali dekoráción. Másnap megnéztünk egy mesét Nándi mese címmel, ahol szintén a szelektív hulladékokkal foglalkoztunk. A gyerekeknek széleskörű ismeretei voltak a hulladékgyűjtésről. Nagyon tartalmas és izgalmas feladatokkal (keresztrejtvény, Wordwall ) és tevékenységekkel foglalkoztunk ezen az órán. Egy kukásautót is színezhettek majd a szeletív tárolóedényekkel egészítették ki a kukásautó testét, ahol vágni és ragasztani is kellett.
Technika órán a kreatív kézügyesség és ötletesség segítségével adtunk új értelmet az elhasznált hulladékoknak. Ezen az órán a gumikesztyűt terveztünk, papíralapon. Egyedibbnél egyedibb és színesebb darabok készültek el. Mielőtt a gyerekek hozzákezdtek a munkálkodáshoz egy mesét hallgattunk meg Domáról és Álmosról, akik megalapították a Zöldszívűek Társaságát. Ezután kezdődött a munka. A kesztyűk tervezése mellet újrahasznosítottuk a wc papír gurigákat is, és ceruzatartót készítettünk belőle. Nagyon ügyes és kreatív munkák születtek.
Ének órán a gyerekek kukás dalokat hallgattak, énekeltek és játszottak el. És itt is a szelektív hulladékgyűjtésről hallhattak Rozika nénitől.
Napközis foglalkozás keretében minden gyerek hozott egy visszaváltható üveget. Ebéd után a gyerekekkel Lili néni vezetésével elsétáltunk az Aldi üzlethez és egyenként bedobálva visszaváltottuk a már használt műanyag flakonokat. A flakonokért cserébe kapott összegből pedig gyümölcsöt vásároltunk a boltban. Visszatérve a napközibe pedig gyümölcssalátát készítettek a gyerekek, amit jóízűen elfogyasztottak.
Örömömre szolgált, hogy a project keretében egy kicsit kizökkentünk a számok és betűk világából és más szemmel láttuk a világot a tanórákon. A gyerekek rendkívül ügyesek és kreatívak voltak egy – egy feladatot illetően. Izgalmasan várom, hogy a következő év mit tartogat majd számunkra.
Köszönöm a lehetőséget és köszönöm a segítő pedagógusok és a 2.b osztály gyerekeinek a munkáját és a hozzáállását.
Hajdúnánás, 2025. 04. 11.
Áldáskívánással: Magyarné Kiss Mónika tanító
3. b osztály
„Talpalatnyi élet” című projekt
Tanulóimmal a héten folyamatos és közös tevékenységekben vettünk részt, melynek minden percét nagyon élveztünk. A projektben közreműködő pedagógusok Trencséni Ágnes tanárnő, Farkas Ferenc tanár úr és Tóth Árpádné tanító néni.
Kezdéshez a tanulóknak mezítláb, bekötött szemmel, egy érző ösvényen kellett végighaladniuk. Közben elmondták, hogy mit tapasztalnak. Az érző ösvény állomásai: agyagos föld, száraz falevél, homok, frissen vágott fűszálak, szalma, kavics. Az érző ösvény végéhez érkezve egy tasakba belenyúlva kellett tapintással felismerniük különböző növényi részeket (gyökér, szár, levél, virág, termés, gally). Ez a kis érzékszervi gyakorlat hatalmas motiváltságot adott a gyerekeknek a hét további feladataihoz.
Ezután a gyerekek Ági nénivel talajszelvényt vizsgáltak az iskolaudvar hátsó részén. Ásóval egy mélyebb részt ástak ki, melyen megfigyelhetők lettek volna a talajrétegek. Mint utólag kiderült, az udvarnak ezt a részét termőtalajjal töltötték fel, így csak a legfelső, termékeny részt tudták vizsgálni. Itt találtak gilisztákat és gyökereket. A gyerekeknek Ági néni elmagyarázta, hogy földi életünkben ennek a rétegnek kiemelkedő szerepe van a biodiverzitás, élelmiszer, víztisztítás és a szilárd talapzat szempontjából. Miután ezt befejezték, az árvácskákkal beültetett kiskertjüket szabadították meg a gyomoktól.
A tanteremben viszont folytattuk a talajok vizsgálatát. Minden diák kapott egy maroknyi földet, agyagos földet, homokot, majd hozzáadott víz segítségével megkezdődött a gombócok gyúrása.
A következő feladat a biomimikri foglalkozás volt Ági nénivel. Az elnevezés görög eredetű, bios=élet, mimikri= utánzás szavakból. Teremtett világunk zseniális megoldásaiból meríthettek ötleteket, hogyan tudjuk ezekkel fenntarthatóbbá, könnyebbé tenni életünket. Az életből hozott mérnöki innovációk diavetítéses bemutatása után a gyerekek csoportokban szintén feltalálókká válhattak. Az élő környezetből gyűjtött szemléltető tárgyakat megvizsgálva feladatlapon fejleszthettek pl. csigaházból csigalépcsőt, tobozból légáteresztő ruhát, gombafonálból csomagolóanyagot, zöld levélből áruelosztó hálózatot.
Magyar órán a diákok meglévő ismereteit hívtam elő beszélgetés által egy prezentáció segítségével. Itt már nem csak a talajról, hanem a talajt érhető veszélyekről, talajvédelemről és a földalatti élővilágról is szó esett.
Betűtengerben keresték a kisdiákok a talajlakó állatok neveit. Mely állatokról előhívtuk a már meglévő ismereteiket és megbeszéltük, hogy melyek tartoznak a védett állatok közé.
Ezt követően csoportmunka következett. A csoportokat véletlenszerűen alakítottuk ki. Minden tanulónál volt egy talajjal kapcsolatos szólás vagy a szólás magyarázata. Megkeresték az összetartozókat, így már készen is álltak a csoportok a következő feladathoz. A csoportok tagjai figyelemfelhívó plakátot terveztek a talajvédelem fontosságára.
Majd Feri bácsival digitális kultúra órán profilképet szerkesztettek csapatuk nevéhez (Vakond kalandorok, Csigabigák, Egérfogók, Kukacoskodók). Majd a képszerkesztés után információkat kerestek az internetről az adott állatokról.
A hét lezárását egy-egy jó tanáccsal fejeztük be: Milyen tanácsot adnátok a jövőben unokáitoknak a talaj megóvásával kapcsolatosan? A mondatokról hangfelvételt készítettünk a jövő generációi számára, hiszen szeretnénk, hogy a jövő nemzedéke tisztelje és óvja bolygónkat!
„Azt mondják, a fa ereje a gyökerében van, nem az ágaiban. De a gyökereknek talaj kell, amibe belekapaszkodhatnak.”
Hajdúnánás, 2025. 04. 11.
Tóth Árpádné 3. b osztályfőnök
4. a osztály
Fenntarthatósági Témahét? Lelkes 4. a osztályos gyerekek, akik környezetére négy éve igaz a mottó: „rend a lelke mindennek”? Környezetismeret műveltségterületes tanító néni? Csak is egy izgalmas hét lehet az eredmény! A választott téma a hulladék és a szelektív hulladékgyűjtés, melyhez izgalmasnál-izgalmasabb tevékenységek kapcsolódnak…
Kezdődött a saját tervezésű és készítésű környezetvédelmi tabló létrehozásával az osztályajtóra, közös színezéssel… melyet a magyar füzetbe írt saját környezettudatos szabályok követtek. Magyar óráinkat áthatották a Mai mesék a zöld jövőért című könyv izgalmas történetei, a világgá ment kukákról és az elkóborolt pet palackokról…
Ennek eredményeképpen egész héten miből is ihattunk volna, mint a fém és műanyag kulacsainkból, és miről ehettünk volna, mint a szövet alátéteinkről?
Szemét helyett kalóriát égettünk a testnevelés órákon, hiszen a kiáradt Duna visszavonulása után összeszedtük az ártérről a hulladékokat és szelektíven gyűjtöttük össze… De nem akárhogyan, fóka és krokodil járás közben!
Lazításként egy dallamos ének-órán szelektív hulladékgyűjtésről szóló dalokat hallgattunk, majd a kreativitásunkat megmutatva elkészíthettük újrahasznosított papírból a saját bevásárló táskáinkat, a tudatos vásárlás céljából!
A legkreatívabb gyerekek szorgalmi feladatként otthon elkészítették saját újrahasznosított tárgyaikat… megcsodálható termünkben az esővízgyűjtő, a vakondriasztó, az oldaltáska, az ajtódísz és a különböző játékok!
Természetesen a közösségi szemétszedéshez is hozzájárultunk az udvaron kis csipeszeinkkel csipegetve!
Majd a hetet egy izgalmas vetélkedővel zártuk, a végén ezt kiáltva: „Nézd a bolygót! Oly tiszta kék. Élj ma úgy, hogy éljen még!”
Józsi Viktória
4. b osztály
Az idei tanévben, osztályunk szokás szerint ismét tevékenyen részt vett a Fenntarthatósági témahétben az alábbi 6 tanórával:
2 Magyar nyelv- és irodalom (Dr. Horváthné Polyák Dóra)
1 Testnevelés (Dr. Horváthné Polyák Dóra)
1 Technika és tervezés (Husztiné Dézsi Irén)
1 Ének-zene (Szabó Sándorné)
1 Napközi (Trencséni Ágnes)
Ebben az évben többféle szempontból közelítettük meg a fenntarthatóságot, fő csapásirányunk a Szelektív hulladékgyűjtés volt (4 tanóra), de volt olyan kolléga , aki a szintén idén kiemelt biodiverzitás témát dolgozta fel.
Olvasás órán elsőször is megtekintettünk a hivatalos nyitó videót, hogy lássuk, mi lesz az év fő témája, majd egy kisfilmet a Nándi-mesék gyűjteményéből, szelektív hulladékgyűjtés témában. Ezután elolvastuk és feldolgoztuk a Kuka-manó meséjét, beszélgettünk a témáról. Felmértük, hogy osztályunkban ki alkalmaz otthon szelektív hulladékgyűjtést és ki az , aki komposztál is. Százalékban is kifejeztük az eredményt.
Megoldottunk 2 wordwall feladatot is a témában.
Majd a nyelvtanfüzetünkbe készítettünk egy kérdőívet, melybe leírtuk, hogy Testnevelés órán útra kelünk a városba statisztikát készíteni arról, hogy ki használ otthon szelektív hulladékgyűjtést, illetve ki az , aki komposztál is a kertben esetleg?
100 főt kérdeztünk meg az utcán, így a „reprezentatív felmérésünkben” könnyen ki tudtuk mutatni, hogy a kérdezettek 90%-a szelektív hulladékgyűjtést alkalmaz, akik közül 70% komposztál is kertjében.
Előre megbeszéltük, hogy az idegen járókelőkhöz hogyan illik odamenni, hogy köszönjünk, pontosan mit mondjunk, mit is kérdezzünk, majd megköszönjük és elbúcsúzunk.
Ezzel szociális „skill”-jeiket is fejlesztettük a gyerekeknek.
A gyerekek rendkívül élvezték, hogy riporterként járnak-kelnek a városban és úgy gondolom, valóságos kis statisztikát állítottunk fel a kérdésről.
Az ezt követő nyelvtanórán kiértékeltük és leírtuk a felmért adatokat.
Az Ének-zene tanórán az Alma együttes szuperkukák c. Dalát hallgattuk meg. Kigyűjtöttük a szelektív kukák beceneveit és megbeszéltük milyen hulladékot lehet bele tenni. Füzetvázlatot is irtunk, majd igyekeztünk énekelni az előadókkal a dalt.
Technikaórán a tudatos fogyasztói magatartásra helyeztük a hangsúlyt. Beszéltünk arról, hogy szerintük … – Mit jelent a „tudatos vásárló” kifejezés? – Mi jellemző a tudatos fogyasztóra / vásárlóra? (12 pont) – Öko lábnyom jelentése. – Az alma – mint hazai gyümölcs – útja. – Ötletbörze – Mit készíthetünk almából? – Almás receptek segítségével bevásárlólista készítése. – Honnan szereznéd be az alapanyagokat? Miért?
Április 10-én délután a napköziben biomimikri foglalkozáson vehettek részt a 4.b. osztályos gyerekek. Az elnevezés görög eredetű, bios=élet, mimikri= utánzás szavakból. Teremtett világunk zseniális megoldásaiból meríthettek ötleteket, hogyan tudjuk ezekkel fenntarthatóbbá, könnyebbé tenni életünket. Az életből hozott mérnöki innovációk diavetítéses bemutatása után a gyerekek csoportokban szintén feltalálókká válhattak. Az élő környezetből gyűjtött szemléltető tárgyakat megvizsgálva feladatlapon fejleszhettek pl. csigaházból csigalépcsőt, tobozból légáteresztő ruhát, gombafonálból csomagolóanyagot, zöld levélből áruelosztó hálózatot.
Úgy érzem, mind a gyerekek, mind mi magunk is nagyon sokat tanultunk ezen a héten és sok érdekel dologgal találkoztunk.
Hajdúnánás, 2025. április 13.
Dr. Horváthné Polyák Dóra 4. B osztályfőnök
